A győri Iparcsatorna árvízi kapujának előkészületi munkái 2012 áprilisában kezdődtek, amelyek 2013 áprilisában váltak látványossá. Képeink ettől kezdve mutatják a jelentősebb eseményeket.

Az Iparcsatornát még 1915-ben, a mai Puskás Tivadar út végén települt "Ágyúgyár" kiszolgálására, a tervezett nagyméretű lövegek folyami úton történő szállítására tervezték megépíteni. Az I. világháború alatt nem sikerült befejezni, de 1925-re a csatorna átadásra került. Az akkor 1-es országút forgalmának átvezetésére egy vasszerkezetű, alsó tartós híd került felépítésre, döntően győri , Vagongyári közreműködéssel.  Az 1931-es un. győri fegyverkezési program beindítása után, a repülőgépgyár felépítésével a csatornán uszályokon történt a győrben gyártott repülő alkatrészek, motorok, és szállításra szétszedett gépek szállítása Győr és az akkori Birodalom között.

Ez 1943-44-ben már átrepüléssel történt, mert nem volt idő és mód a szét-össze rakásra, valamint a szövetségesek bombázásai, a Duna elaknásítása a folyamai szállítás biztonságát csökkentették.

A németek  a hídat  a 2. világháborúban, Győr feladása előtt felrobbantották , de 1946-49 között helyreállították, és azóta is üzemelt. Az 1971-re elkészült -- 1-es főút fejlesztésekor épített--  Iparcsatorna hídja tehermentesítette, és a továbbiakban a Pesti út, Likócsi és Repülőtéri út forgalmát bonyolította. A Híd a Vagongyár hídépítési munkáját dícsérte, mint ahogy a győri Kossuth és Petőfi híd is.

A híd lezárása előtt, még 2013tavaszán.

Már alapozzák az árvizi kapunak elnevezett műtárgyat

Épül a szerkezet a ideiglenes töltések között.

Az Iparcsatorna Árvizi kapu megépítése a csatlakozó töltés és árvizi falakkal együtt több mint 30 milliárd Ft-ba (?!) került, és 2012 áprilisától kezdődő előkészítéssel több mint két évig tartott. Ez a projekt szerves része volt a 2008-tól indított Mosoni Duna rehabilitációs fejlesztés Európai Uniós forrásból történő megvalósításának.

A  régi hídszerkezetet szétdarabolták és haszonvasként végezte, holott az Iparcsatorna déli részén az állatkertnél jó szolgálatot tehetett volna mint 3,5T-ás kétsávos híd, amely Kiskutat és a Martin utat összeköti. De, ez most már elmulasztott lehetőség marad.

Pedig Győr történetében volt már hídáthelyezés, lásd a Rábca híd áthelyezése még az 1908-ban, szintén a Vagongyáriak által.

Az elkészült Iparcsatorna Árvizi kapu, a Mosoni Duna töltés magasításával, árvizi gát kiépítésével a Városréttől egészen Likócs alattig egybefüggően megoldotta Kiskut, Likócs, a Repülőtéri Rába és Audi és más ipari területek árvízvédelmét.

Az Iparcsatorna kikötői öble a továbbiakban csapadéktározó pufferként üzemel, ahová a környék csapadékvizén kívül Győrszentiván csapadékvize is kivezetésre kerül. Azaz egy szakaszosan táplált állóvíz, amely normál esetben együtt mozog a Mosoni Duna vízszintjével a nyitott átjárón keresztül, így kis és sporthajók számára átjáróként funkcionál.

Magas árhullámok esetén, még annak megérkezése előtt zárják a kaput, így biztosítva a védett oldalt, ugyanakkor a a védett oldali tározó kellő kapacitást biztosít erős csapadék esetén is az esővíz tározására. Ez persze a Vízugy feladata, azaz felelős és képzett emberek nélkül nem működőképes modell. A győriek döntő többsége nem is tudta a 2013-as árvízig, milyen kis létszámú, de magas szakmai szinten vezetett csapat biztosítja a város védelmét, amely most egy új és látványos elemmel bővült.

A munka gödör védőgát átvágása 20140505.-én

Az új híd lalatt kialakított Zsilip és árvízi kapu.

Az íves záróelem alatt folyik át a víz. Normál esetben az elem teljesen felnyitott állapotban szabad áthaladást biztosít.

 Téli árvíz esetén befagyás ellen a záróelem fűthető kialakítású.

 Különleges esetben a akapu mindkét vége, záróelemekkel lezárható, így a kamra vízmentessé tehető, és akár javítások így végezhetők.

Csak érdekességként érdemes tudni, ha mindkét végén az átjárónak mozgatható "kapuszárnyas záróeleme lenne, akkor működne áteresztő zsiliprendszerként, de ez ebben az esetben nem szükséges, mive csak árvíz esetén kell a zárást biztosítani. Viszont látszik, hogy építészetileg egy hajózó zsilip építése azonos műszaki feladat, amit jó tudni, amikor a Mosoni Duna véneki beömlésénél szükséges "szintszabályzó és hajózást segítő" műszaki megoldásról beszélünk. Ami az elmúlt évek politikai szótárában az "anya és csecsemőgyilkossággal" azonos erkölcsi megítélés alá eső "ördögi" bűn és  ármány kategóriájába sorolódott. de ez egy másik történet....

Szabó Zoltán