. Ma Ambrus napja van.

                                                                                   Győr története

 

 

Győr a Mosoni-Duna, a Rába, Rábca és Marcal torkolatánál fekvő, és éppen ezért a " folyók városaként" ismert város. Győr-Moson-Sopron megye székhelye, sok évszázad óta a Nyugat-Dunántúl gazdasági és közlekedési központja, egyben közvetítő állomás Budapest és Bécs között. Több mint 131 ezer lelket számláló lakosságával Magyarország hatodik legnépesebb városa.

A település az ország  műemlékekben harmadik leggazdagabb  városa cím büszke tulajdonosa, egyben vezető szerepet tölt be a városban otthonra találó, az innovációban élenjáró gazdasági vállalkozások révén. A megyeszékhely hírnevét a XX. században a Rába gyár, számos más gépipari és textilipari cégek tették ismerté, míg XXI. század elején az Audi gyár, a Széchenyi István Egyetem, sikeres sportegyesületei  épúgy gyarapítják, mint azok a turisták, akik a régi korok hagyományos városképe miatt látogatnak el Magyarország egyik legszebb barokk városába. 

 

Győr történelme: A legrégebbi időkben a város neve Arrabona (Rábaszállás) volt, amelyet az i.e. 600 körül az itt letelepedett kelták adták a településnek, tekintettel a mai Rába folyót akkor Arrabo-nak hívták. A név a római uralom alatt is fennmaradt. A rómaik után az avarok birtokolták Győr környékét, akik a korábbi hódítótól átvett erődőt megerősítették, gyűrű alakú sánccal vették körül. Sokan ebből a gyűrű alakú erődítményből származtatják a mai Győr nevét. Az erődnek a honfoglaló magyarok is nagy fontosságot tulajdonítottak, I. István püspökséget alapított itt ki és egyben ispánságot is, ami a vármegye rendszer világi vezetését szolgálta. Az első várispán Geur nevű német lovag kapta, akinek a nevéről  a történészek a a magyar Győr elnevezést származtatják. Több mint két évszázaddal később V. István 1271-ben Győrt szabad királlyá várossá, és árumegállító joggal ruházta fel, ami a város későbbi fejlődésére jelentősen hatott. A település katonai szempontból a török korban vált igazán fontossá. A régi város és erőd 1529-ben, az I. Ferdinánd Habsburg királyhoz hű parancsnoka , a Bécs ellen vonuló török sereg ellen védeni nem tudta, így felgyújtatta. A török nyelvben azóta is Győrt Yanik kala-nak hívják, ami az Üszkös-város jelenti.  A bécsi udvar a kettős királyság megszűntével a várost és várat a legmodernebb elvek szerint újjáépítette, mint Bécset védő kulcs erősséget. Várát bevehetetlennek tartották. Maga a város viszont igen nagy csapást szenvedett el az 1566 szeptemberében kitört tűzvész következtében. Az újjáépítés során tervszerűen, egyenes utcákkal alakították ki a belvárost, mely jellegét a mi napig megőrizte. 1594-ben a török csapatok árulás révén elfoglalták a várost, amelyet négy év múlva Pállfy Miklós rajtaütéssel ismét magyar kézre kerített.

A XVIII. században egyre nagyobb szerepet játszott, mint kereskedelmi központ, 1743-ban elnyerte a szabad királyi városi rangot. 1809. június 14-én zajlott le Kismegyernél az úgynevezett győri csata, amelyben az osztrák császári sereggel együtt elszántan harcoló magyar nemesi had súlyos vereséget szenvedett Napóleon csapataitól. A csata után a várost megszállták a francia csapatok, néhány napig maga Napóleon is lakott a falai között, aki Győrt közép európa legjelentősebb erődítésének ismerte el, éppen ezért az erőd falait több helyen felrobbantatta. A napóleoni idők után és a rombolások miatt Győr katonai jelentősége megszűnt, szerepét a később épülő komáromi erődrendszer vette át, és a győri vár téglaanyagát a lakosság beépítette az épületeibe.
  A század derekától Győr mint iskolaváros is nevezetes szerepet játszott. A leghíresebb lakói közt tartjuk számon Rómer Flórist, a hazai régészeti és műemléki feltárások egyik legképzettebb ismerőjét. Czuczor Gergely költő az 1848-as forradalmat előkészítő és annak hagyományait az önkényuralom alatt is fenntartó irodalmi irányzat egyik jelentős képviselője. Jedlik Ányosban pedig a dinamó magyar feltalálóját, korának a magyar műszaki fejlődését előrevivő alakját tisztelhetjük. A győri bencés gimnázium diákja volt Xantus János, a neves magyar földrajz- és természettudós, akinek nevét a róla elnevezett győri állatkert őrzi.  A szabadságharcban Győr helyzete a hadiszerencsével fordult és vált kiszolgáltatottá. Az abszolutizmus korában a válságos helyzetből a viziutak találkozását kihasználva gabona és álatkereskedelem virágzott fel, majd a Budapest -Bécs vasút ideérkezésével ennek helyét a tudatos városfejlesztés vette át, amely Zechmeister Károly polgármesteri időszakához kötődik a monarchia idején. A város gazdasága dinamikus fejlődésnek indult. Ennek igen fontos tényezője volt a Magyar Vagon-és Gépgyár 1896-ban történő megalapítása. Győr ma is hazánk egyik legjelentősebb gazdasági központja maradt. Annak ellenére is, hogy a rendszerváltozás után több ipari létesítményt felszámoltak: megszűnt a ruházati ipar a kekszgyár és az olajgyár is. 1990 után viszont 168 hektáros területen megnyílt Közép-Európa első ipari parkja. A városban otthonra találó számtalan multinacionális vállalat között elsőként kell megemlíteni az Audi Hungária Motor Kft-t. De úgyszintén Közép-európai központtal működik itt a Hägleitner Büchl, a Dana Hungária és a Philips. Gazdaságát erősíti hogy autópályáról minden városrész elérhető.  Folyamatosan fejlesztik a vízi szállítás kirakódó állomását (Győr-Gönyű kikötő), és a legújabban a közeljövőben fapados gépeket fogadhat már a fejlesztett Győr-Pér repülőtér.

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Orbán meglepetésvendég volt a Fidesz pátyi konzultációt népszerűsítő fórumán. A miniszterelnök nagyon sötét jö...
Bővebben >>