. Ma József napja van.
9 kérdés, amelyet rosszul tudtál a nyugdíjról
2014-05-20 16:23:22
9 kérdés, amelyet rosszul tudtál a nyugdíjról

9 kérdés, amelyet rosszul tudtál a nyugdíjról

A nyugdíjbiztosítások adókedvezményének 2014-es bevezetése óta sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a nyugdíjkérdés. A magyar nyugdíjrendszer jelenéről és jövőjéről meglepően hiányosak az ismeretek, ami nem is csoda, hiszen az iskolában előbb tanulunk a kovalens kötésről és a deriválásról - amelyeket soha az életben nem használunk –, mint arról, hogy hogyan is néz majd ki az élet a dolgozó évek után. Ezen okból felbuzdulva összeszedtük a 9 leggyakoribb kérdést, vagy ha úgy tetszik, tévhitet, amelyek annyira alapvető információk, hogy mindenkinek tisztában kell(ene) lennie velük.
Az írás a pestmegyei-hirhatar.hu társlapunkból idézzük.


1. Mi alapján állapítják meg a nyugdíjat?
 
Rögtön a legelső kérdés, hogy egyáltalán mitől függ, hogy mekkora nyugdíjunk lesz? Az egyszerűség kedvéért itt most maradjunk a klasszikus nyugdíjnál, tehát a rokkantnyugdíjról ne beszéljünk. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámításakor két fogalommal kell megismerkednünk, ez pedig a szolgálati idő és a jogosultsági idő.
 
A tévhitekkel és a közhiedelemmel ellentétben nem az utolsó 5 év, hanem az 1988. január 1. és a nyugdíjba vonulási kérelem között eltelt időszak naptári napjainak számát veszik alapul, azaz ez számít jogosultsági időnek. A jogosultsági idő alatti bruttó bejelentett bérünkből kiszámítanak nekünk egy átlagos bruttó bért, ezt nettósítják, valamint valorizálják, így meghatározzák a nettó átlagos életkeresetünket.
 
Ezután jön a képbe a szolgálati idő, amely már a ténylegesen ledolgozott évek számát jelenti. Ezzel a szolgálati idővel korrigálják a fenti jogosultsági idő alatt kiszámolt átlagjövedelmünket, és ez fogja adni a várható öregségi nyugdíj tényleges összegét.
 
A jogosultsági idő tehát egy szűkebb időszakot jelent, amely a nettó átlagkeresetünk alapja, és mivel szűkebb, ezért szigorúbban veszik azt is, hogy milyen befizetéseket számítanak bele. A szolgálati idő pedig tágabb, így ezzel csak arányosítják a jogosultsági idő alatt kiszámolt átlagbérünket.
 
Tévhit tehát azt hinni, hogy elég az utolsó néhány évben megemelnünk a bruttó bérünket és ez alapján majd nagyságrendekkel nagyobb nyugdíjra leszünk jogosultak.
 
Az öregségi teljes nyugdíj összege egyébként törvényileg nem lehet kevesebb a hivatalos nyugdíjminimum összegénél, amely 2009. január 1-jétől változatlanul 28 500 forint. Az átlagos nyugdíj 2014-ben pedig a nettó átlagkereset 77%-a, amely minden egyes évben rohamosan csökken.
 
2. Milyen feltételekhez van kötve, hogy valaki részesüljön nyugdíj ellátásban?
 
Fentiek alapján öregségi nyugdíjra jogosult az, aki betöltötte a hivatalos nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint a nyugdíjba vonulás napján nem áll semmilyen munkaviszonyban (sem belföldön sem pedig külföldön). A hivatalos nyugdíjkorhatár minden 1957-ben, vagy azt követően született ember esetén 65 év, a korábban születettek esetén pedig sávosan csökken, így az, aki például 1952-ben született, akár már idén, 62 évesen is nyugdíjba mehet.
 
Ha csak legalább 15 év szolgálati időd van, akkor ún. résznyugdíjat kapsz, amely sokkal alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíj.
 
Szintén egy tévhitet eloszlatva: előrehozott nyugdíj 2014-ben már nincsen, viszont a nők élhetnek a 40 év munkaviszony utáni nyugdíj lehetőségével, amelyből legalább 32 évnek keresőtevékenységgel kell telnie. A maradék tehát telhet gyes-en, gyed-en is.
 
3. Milyen korábbi befizetésekből áll össze a nyugdíj?
 
Fontos megkülönböztetnünk 2 típusú befizetést. Az egyik amelyet a szolgálati idő alatt, a másik pedig amelyet a jogosultági idő alatt teljesítettünk. A szolgálati időszak, amely egy lazábban szabályozott és hosszabb időtartamot jelent, beszámítja a GYES-t, GYED-et, GYET-et, TGYÁS-t, a munkanélküli segélyt, a katonaságot és a felsőoktatási képzést is. A jogosultsági idő viszont ennél szigorúbb és rövidebb, ezért az utóbbi hármat már nem fogadja el.
 
Az viszont közös, hogy szolgálati- és jogosultsági időt is csak akkor szerzünk, ha TB biztosítási jogviszonyban álltunk és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk, vagy ez alól jogszabály mentességet biztosított számunkra.
 
4. Mitől függ, hogy valakinek mennyi a nyugdíja?
 
Fentiek alapján az öregségi nyugdíj összege függ:
  • A jogosultsági idő alatti átlagkeresettől (1998-tól a nyugdíjbavonulásig)
  • A szolgálatban eltöltött évek számától (tényleges ledolgozott évek)
  • Az aktuális törvényi szabályozástól
 
A nyugdíjat könnyedén és ingyenesen kiszámolhatjuk a www.nyugdijbiztositas.com oldalon.
 
5. Mi a nyugdíjpénztárak szerepe a nyugdíjazásban?
 
A nyugdíjpénztárak 2014-től az állami nyugdíj kiegészítéseként szolgáló önkéntes nyugdíj előtakarékossági lehetőségek. A legfontosabb különbség az állami nyugdíjjal szemben, hogy a pénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a saját névre szóló számlánkon nekünk gyűlik a pénzünk.
 
Az állami nyugdíj viszont ún. felosztó-kirovó elvű, azaz a mi állami befizetéseinkből a jelenlegi nyugdíjasokat tartják el, minket pedig a következő generációnak kellene.
 
Az aktív dolgozók száma folyamatosan csökken a nyugdíjasok száma viszont sajnos nő, ezért van szükség a pénztárakra, mint lehetséges öngondoskodási lehetőségekre.
 
Ha a köznyelv szerint értelmezzük a nyugdíjpénztárakat, akkor minden olyan megtakarítás, ahol pénzt fizetek be és a nyugdíjazásomkor kifizetést várok, nyugdíj címszóval, azért létezik, hogy a jelenlegi roskadozó állami nyugdíjrendszert kiegészítse, majd később teljesen leváltsa. A köznyelvben szereplő nyugdíjpénztárak valójában 3 különböző nyugdíj megtakarítási formát takarnak.
 
6. Milyen fajtái vannak a nyugdíjpénztáraknak?
 
Szűken értelmezve megkülönböztetünk magán- és önkéntes nyugdíjpénztárt. A magánnyugdíjpénztárt eredetileg az állami nyugdíjrendszer kiegészítésre hozták létre 1998-ban, 2011-től viszont a belépést megszüntették, alig több mint 100.000 tag maradt csupán a 3,1 millióból, a többiek önként beolvadtak az állami nyugdíjrendszerbe. A magánpénztári tagság tulajdonképpen egy speciális adó, azaz a meglévő tagok bruttó jövedelmének 10%-át utalja át a NAV a megfelelő pénztárnak, aki aztán kamatoztatja a pénzt, és az állam hivatalos nyugdíjbavonuláskor számítja be a lejárati összeget az öregségi nyugdíjba.
 
Az önkéntes nyugdíjpénztár, mint a nevében is benne van, teljesen önkéntes alapú, ide gyakorlatilag bárki beléphet és fizethet. Alapesetben az önkéntes nyugdíjpénztár egyenlege is a hivatalos nyugdíjkorhatár elérésekor vehető fel, ám a 20. évtől kezdve már élhetünk az előrehozott hozzáférés lehetőségével.
 
Tágan értelmezve pedig „nyugdíjpénztáraknak”, azaz a nyugdíj előtakarékossági formáknak 3 különböző formája van, ez egyben jelenti azt is, hogy milyen típusú pénzintézethez fordulhatunk:
1. Ha bankhoz megyünk, akkor Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ),
2. ha pénztárhoz, akkor önkéntes nyugdíjpénztár,
3. ha pedig biztosítóhoz, akkor nyugdíjbiztosítás.
 
7. Mi a különbség a nyugdíjpénztárak között?
 
Az alapvető különbséget az jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztár az állami nyugdíjrendszer részeként egy megszüntetett nyugdíjmodell maradványa, amelybe belépni már nem lehet, és amelynek a jövője is igen bizonytalan. Az önkéntes pénztár ezzel ellentétben viszont még most is működik, és fogad saját befizetéseket.
 
A tágabban értelmezett nyugdíj előtakarékossági formák abszolút piaci alapon működnek, így ezek között alapvetően 4 tulajdonság alapján mutatható ki különbség:
Hozam: Mindegyik öngondoskodási formának más-más befektetési típus áll a hátterében, így mindegyikkel más-más esélyünk van egy normális éves hozam elérésére.
Rugalmasság: A hozzáférés, az igényelhető adókedvezmények mértéke, és a díjfizetés csak a 3 legalapvetőbb olyan rugalmassági szempont, amelyben szintén lényegesen eltérnek a nyugdíj megtakarítási formák.
Költségek: Az sem mindegy, hogy melyik nyugdíj előtakarékossági típus hogyan és mennyi költséget von el tőlünk.
Biztonság: Többször halljuk az ügyfelektől a kérdést: „És ráteheti-e a állam a kezét a nyugdíjpénzemre?”. Ebben a kérdéskörben is különböző kockázatokkal szerepelnek az egyes nyugdíj megtakarítási formák.
 
Ha a teljes piacot nézzük, akkor több mint 200 féle konkrét ajánlat közül választhatunk, ha a nyugdíjunkra szeretnénk félretenni, így érdemes olyan független szakértőt is bevonnunk a döntésbe, akinek az a munkája, hogy a teljes piacból csak a számunkra érdekes részt ismerteti meg velünk.
 
8. Milyen kedvezményeket vehetnek igénybe a nyugdíjpénztári tagok?
 
Először is azért kapunk kedvezményt a nyugdíj előtakarékosságra, mert az állam ezzel eszközt akar adni kezünkbe, hogy a társadalmi problémát az egyén oldja meg. A kedvezményeknek tehát sokkal nagyobb szerepe/üzenete van, mint önmagában a plusz pénz: a magyar nyugdíjrendszer jövőbeni irányát mutatja meg számunkra. A kedvezményt persze forintban kézzel foghatóan kapjuk meg, SZJA-ból visszaigényelhető adójóváírás formájában.
 
Ezekre a megtakarítási formákra az állam az éves befizetéseink 20%-át, de maximum éves 130-150.000 Ft-ot pluszban jóváír, a befizetett személyi jövedelemadónkból. A kedvezményekkel kapcsolatban is jelentős eltérések vannak a nyugdíj öngondoskodási formákat illetően, így például a legnépszerűbb önkéntes nyugdíjpénztárak után a kedvezmény csak a saját befizetésekre jár, azaz ha a munkáltatónk is fizet számunkra tagdíj hozzájárulást, azután ezt a kedvezményt nem vehetjük igénybe.
 
9. A nyugdíj előtakarékosságokat is elveheti az állam?
 
Nagyon sokan azért nem mernek belevágni a privát nyugdíjtőke felépítésébe, mert a magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása után attól félnek, hogy minden nyugdíj előtakarékosságot elvehet az állam. Fontos azonban tudni, hogy a magánpénztári rendszer az állami nyugdíjrendszer egy pillérje volt. Az állam adta, ezért is tudta elvenni. A magánnyugdíjpénztárba nem saját befizetések kerültek, hanem tagság esetén a bruttó bérünk 8,5%-át (most már 10%) automatikusan utalták a pénztárakba, ráadásul előbb, mint ahogyan a nettó fizetésünket kézhez kaptuk volna. A magánnyugdíjpénztári befizetéseinket képző nyugdíjjárulék így tulajdonképpen egy speciális adó volt, amelynek lehetőségét az állam teremtette meg, az állam szedte be, és az állam is szüntette meg.
 
Annak érdekében viszont, hogy ez ne ismétlődhessen meg, mindenkinek olyan tisztán piaci (és nem állami) nyugdíj megtakarítási formát érdemes választania, ahol a befizetések saját pénzből történnek, és amelynek nincsen köze a TB nyugdíjrendszerhez.
 
Deák Ferenc


 

További híreink
70 milliós vesztegetéssel vádolják az MSZP két vezérét
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt szocialista minisztert.
2024-03-09 13:31:55, Hírek, Fókuszban Bővebben
Novák Katalin utódját máris hazugságon kapták
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata – fogalmazott a Hvg36...
2024-03-02 16:17:20, Hírek, Fókuszban Bővebben
Lemondott az MSZP-elnök a gyermektáborban történtek miatt
A részletek egyelőre nem ismertek, vizsgálat indult az ügyben.
2024-02-28 13:22:46, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Demeter Szilárd (képünkön), aki - saját elmondása szerint - nem szeret színházba járni, aki nem olvassa a magy...
Bővebben >>