A húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik a Pünkösd. Hogy két napos ünnep lett, senki nem tiltakozott, elvégre az április 4.-ét kellett valamivel kárpótolni. Hogy nem illő ilyen módon összevetni a dolgokat? Lehet, de akkor járjuk körbe, mi a kulturális tartalom, és kinek miért fontos a pünkösd.

A kérdés feltevés általában jogos, mivel minden évben új és új generáció indul „világhódító” útjára társadalmunkban, és az elég kellemetlen,ha kell mondani valamit gyermekeinknek vagy idegeneknek az ünnepeinkről, akkor kis zavar támad a magyar öntudatunkban, és nem tudunk semmit mondani.

De, más esemény is elindította az ünnep „pozicionálását”, no nem egyházszolgálati céllal, pusztán azon okból, hogy a valóban nagy ünnepeink érdekes módon egybe esnek valamely természeti vagy a társadalmak létfeltételei szempontjából fontos eseménnyel… És jó ha elfogadjuk a tényt, a természeti környezetünk, és a „természet feletti- isteni” szférák azért tőlünk függetlenül is együtt léteznek, de minden hat ránk is, mert mi is létezünk.

A hivatalos információk szerint a Pünkösd, Jézus kereszthalála és menybemenetele utáni 50.napon összegyűlő apostolok tanúságtételére emlékeztet, amikor is szél kerekedett, és annak zúgása Szentlélek kiáramlásaképpen üzente meg nékik, a földön dolguk van, Jézus tanúságtételét és tanait, a hitet terjeszteni, szerte az akkor ismert világban.

A korabeli zsidó hétköznapi életben a szél zúgás és a tűz lobogása, tánca, mind a szentlélek megnyilvánulása volt.

Az apostolok összejövetelét az az emberi összetartozás is segítette, miszerint Ők Jézust követték éveken keresztül, tanultak tőle, de a jeruzsálemi utolsó vacsora után, római katonák rajtaütésekor szétszaladtak, elmenekültek. A tanítványoknak lehetett is lelkiismeret furdalásuk, hiszen közülük való Júdás volt az áruló, aki rájuk hozta a bajt. És bizony közöttük ült Péter is, aki menekülés közben háromszor tagadta meg Jézust. A találkozón részt vett Mária, mint gyászoló anya és Magdolna, mint Jézus párja.(És itt most ne vitassuk a Da Vinchi kód rejtelmeit kontra egyházi dogmák. )

A tanítványok fogadkoztak és szétszéledtek a Római birodalomban, és terjesztették a hitet, ma úgy mondanánk MLM rendszerben, mert a létrehozott vallási sejtek amőbaként fejlődtek és szaporodtak tovább. Az apostolok egymással levelezve számoltak be sikereikről, tanításaikról, megtalált megoldásokról, azaz a kereszténység szervezett módon terjeszkedett és fejlődött. Talán ezért is Pünkösdöt tartják a keresztények az egyház születésnapjának.

Az előzőekben említett lelkiismeret furdalásra azonban ez még nem válasz.  Az biztos, hogy a Peszahot követő hetedik vasárnapon a korabeli zsidó és kisázsiai népek az első terményáldásukat ünnepelték, ami a húsvét előtti Virágvasárnappal induló tavasz ünnep termékenységének egyfajta lezárásaként a megnyugvást hozta. Van lesz termés, élelem, biztonság. A bizonyosság, a termények áldása a természetfelettiek jóságának  kinyilatkoztatása méltán ünnepelhető, és ezen háttérrel, Jézus áldozata, a megváltás evangéliuma (jó hír, üzenet)  is jobban terjeszthető,így vezekelve azon bizonyos jeruzsálemi vétkekért.

Az olvasó most azt is gondolhatja, ez valami egyházi írás, holott a szerző ateizmusa nem kétségbe vonható. Viszont a humanista értékrend alapján, egyetlen ember áldozata sem lehet hiábavaló, és annak tanulságait okos ember használja, ha megtanulta, belegondol és megérti.

Ma a Pünkösd Vasárnap és Hétfő munkaszüneti nap, amit az emberek ki is használnak. A római katolikusok közül a vallást gyakorlók a templomban ünnepelnek,míg a mások egyszerűen örülnek a ránk törő forróságnak, keresik a strandokat.

A ránk váró forróságra gondolva a határt járók látják, hogy a bőséges esőzéstől meglódult kalászosok lényegében 1-2 héten belül arathatók. Az ő várakozásaik, reményeik majd csak 1hónap múlva válnak bizonyossá.

A nem mezőgazdaságból élők most vagy a családi házak környékén sürgölődnek, a nyári üzemmódra állás munkáival, a városlakók közül aki teheti, pedig próbál menekülni a ránk törő forróságból. 

Vannak nem kevesen, akik aggódva nézik, a havatlan tél, selymes kora tavasz, zivataros május után a kánikulát ígérő 40 napos medárdi szárazság várható hatásait, és kérdezik, mit tehetünk?

Az éghajlatunk mintha mediterránra váltott volna, tehát érdemes e erre hangolódni, vagy megrántsuk a vállunkat?  A tények megismerése, értékelése és az emberekkel való megvitatása és /vagy tájékoztatása a társadalom vezetőinek feladata, és nem hiszem hogy erre külön munkakör lenne kialakítva.

De, a Pünkösdi királyságnak is van funkciója, hát még azoknak, akiknek felelősségük is van.

A Pünkösdi üzenet, hogy  a munka meghozza gyümölcsét, de ha ezt veszélyezteti a környezet változása, akkor azt fel kell mérni, és fel kell készülni, akkor is , ha az egyéni kishitűség és kényelmesség azt mondja, „nem is úgy van”, „biztos nem történik semmi”, „ nem rajtam múlik”….

Az apostolok is hibáztak, de rájöttek, van dolguk a földön, mert itt semmi sem véletlenül történik, és nekik is meg kell tenniük a maguk feladatát.

És ha akkor ők ott nem indulnak el, ma egy másik világ lenne, és valószínű nemcsak a Pünkösd hétfő, de a Vasárnap is munkanap lenne…..

-ZaH-