|
Győr története
Győr a Mosoni-Duna, a Rába, Rábca és Marcal torkolatánál fekvő, és éppen ezért a " folyók városaként" ismert város. Győr-Moson-Sopron megye székhelye, sok évszázad óta a Nyugat-Dunántúl gazdasági és közlekedési központja, egyben közvetítő állomás Budapest és Bécs között. Több mint 131 ezer lelket számláló lakosságával Magyarország hatodik legnépesebb városa.
A település az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa cím büszke tulajdonosa, egyben vezető szerepet tölt be a városban otthonra találó, az innovációban élenjáró gazdasági vállalkozások révén. A megyeszékhely hírnevét a XX. században a Rába gyár, számos más gépipari és textilipari cégek tették ismerté, míg XXI. század elején az Audi gyár, a Széchenyi István Egyetem, sikeres sportegyesületei épúgy gyarapítják, mint azok a turisták, akik a régi korok hagyományos városképe miatt látogatnak el Magyarország egyik legszebb barokk városába.
Győr történelme: A legrégebbi időkben a város neve Arrabona (Rábaszállás) volt, amelyet az i.e. 600 körül az itt letelepedett kelták adták a településnek, tekintettel a mai Rába folyót akkor Arrabo-nak hívták. A név a római uralom alatt is fennmaradt. A rómaik után az avarok birtokolták Győr környékét, akik a korábbi hódítótól átvett erődőt megerősítették, gyűrű alakú sánccal vették körül. Sokan ebből a gyűrű alakú erődítményből származtatják a mai Győr nevét. Az erődnek a honfoglaló magyarok is nagy fontosságot tulajdonítottak, I. István püspökséget alapított itt ki és egyben ispánságot is, ami a vármegye rendszer világi vezetését szolgálta. Az első várispán Geur nevű német lovag kapta, akinek a nevéről a történészek a a magyar Győr elnevezést származtatják. Több mint két évszázaddal később V. István 1271-ben Győrt szabad királlyá várossá, és árumegállító joggal ruházta fel, ami a város későbbi fejlődésére jelentősen hatott. A település katonai szempontból a török korban vált igazán fontossá. A régi város és erőd 1529-ben, az I. Ferdinánd Habsburg királyhoz hű parancsnoka , a Bécs ellen vonuló török sereg ellen védeni nem tudta, így felgyújtatta. A török nyelvben azóta is Győrt Yanik kala-nak hívják, ami az Üszkös-város jelenti. A bécsi udvar a kettős királyság megszűntével a várost és várat a legmodernebb elvek szerint újjáépítette, mint Bécset védő kulcs erősséget. Várát bevehetetlennek tartották. Maga a város viszont igen nagy csapást szenvedett el az 1566 szeptemberében kitört tűzvész következtében. Az újjáépítés során tervszerűen, egyenes utcákkal alakították ki a belvárost, mely jellegét a mi napig megőrizte. 1594-ben a török csapatok árulás révén elfoglalták a várost, amelyet négy év múlva Pállfy Miklós rajtaütéssel ismét magyar kézre kerített.
A XVIII. században egyre nagyobb szerepet játszott, mint kereskedelmi központ, 1743-ban elnyerte a szabad királyi városi rangot. 1809. június 14-én zajlott le Kismegyernél az úgynevezett győri csata, amelyben az osztrák császári sereggel együtt elszántan harcoló magyar nemesi had súlyos vereséget szenvedett Napóleon csapataitól. A csata után a várost megszállták a francia csapatok, néhány napig maga Napóleon is lakott a falai között, aki Győrt közép európa legjelentősebb erődítésének ismerte el, éppen ezért az erőd falait több helyen felrobbantatta. A napóleoni idők után és a rombolások miatt Győr katonai jelentősége megszűnt, szerepét a később épülő komáromi erődrendszer vette át, és a győri vár téglaanyagát a lakosság beépítette az épületeibe.
A század derekától Győr mint iskolaváros is nevezetes szerepet játszott. A leghíresebb lakói közt tartjuk számon Rómer Flórist, a hazai régészeti és műemléki feltárások egyik legképzettebb ismerőjét. Czuczor Gergely költő az 1848-as forradalmat előkészítő és annak hagyományait az önkényuralom alatt is fenntartó irodalmi irányzat egyik jelentős képviselője. Jedlik Ányosban pedig a dinamó magyar feltalálóját, korának a magyar műszaki fejlődését előrevivő alakját tisztelhetjük. A győri bencés gimnázium diákja volt Xantus János, a neves magyar földrajz- és természettudós, akinek nevét a róla elnevezett győri állatkert őrzi. A szabadságharcban Győr helyzete a hadiszerencsével fordult és vált kiszolgáltatottá. Az abszolutizmus korában a válságos helyzetből a viziutak találkozását kihasználva gabona és álatkereskedelem virágzott fel, majd a Budapest -Bécs vasút ideérkezésével ennek helyét a tudatos városfejlesztés vette át, amely Zechmeister Károly polgármesteri időszakához kötődik a monarchia idején. A város gazdasága dinamikus fejlődésnek indult. Ennek igen fontos tényezője volt a Magyar Vagon-és Gépgyár 1896-ban történő megalapítása. Győr ma is hazánk egyik legjelentősebb gazdasági központja maradt. Annak ellenére is, hogy a rendszerváltozás után több ipari létesítményt felszámoltak: megszűnt a ruházati ipar a kekszgyár és az olajgyár is. 1990 után viszont 168 hektáros területen megnyílt Közép-Európa első ipari parkja. A városban otthonra találó számtalan multinacionális vállalat között elsőként kell megemlíteni az Audi Hungária Motor Kft-t. De úgyszintén Közép-európai központtal működik itt a Hägleitner Büchl, a Dana Hungária és a Philips. Gazdaságát erősíti hogy autópályáról minden városrész elérhető. Folyamatosan fejlesztik a vízi szállítás kirakódó állomását (Győr-Gönyű kikötő), és a legújabban a közeljövőben fapados gépeket fogadhat már a fejlesztett Győr-Pér repülőtér.
Győr szülöttei, polgárai, lakosai, akiknek Győr sokat köszönhet vagy győriként nyújtottak más vidéken kiemelkedőt....
HÍRES EMBEREK névsorban
Adler Vincent zongoraművész, zeneszerző (1826–1871)
Andrássy Dávid vezérőrnagy (1762–1813)
Apor Vilmos püspök (1892–1945)
Aurora punkegyüttes
Bán Aladár polihisztor, a Kalevipoeg magyarra fordítója
Baross Gábor képviselő, közlekedési miniszter, Győr patrónusa, díszpolgára
Cserháti Sándor professzor (1852–1909)
Cseszneky György gróf, tatai várkapitány, a győri vár udvarbírája
Cseszneky János gróf, győri gyalogoskapitány
Csizmadia Andor jogtörténész, egyetemi tanár, az állam és jogtudományok doktora (1910–1985)
Dolák-Saly Róbert előadóművész, író, zeneszerző, szövegíró, színész, humorista (1955–)
Fehér Miklós labdarúgó (1979–2004)
Fekete Dávid magyar énekes (1986–)
Földes Gábor színész, színházi főrendező, az 1956-os a Győr-Moson-Sopron megyei események egyik vezetője (1923–1958)
Galgóczi Erzsébet író, dramaturg (1930–1989)
Görbicz Anita kézilabdázó (1983–)
Győry Vilmos költő, műfordító, meseíró (1838–1885)
Halmos László zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő (1909–1997)
Horváth Árpád író (1907–1990)
Horváth Ede a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt vezérigazgatója 1924–1989
Hrabovszky János honvéd altábornagy (1777–1852)
Jedlik Ányos István (1800–1895) fizikus, tanár, a dinamó, a szikvíz, feltalálója
Karvasy Ágoston (1809–1896) jogtudós, közgazdász, az MTA tagja,
Kautz Gyula közgazdász, jogtudós, az MTA alelnöke (1829–1909)
Konek Frigyes (1867–1945) kémikus, vegyészmérnök, az MTA tagja
Kovács Margit szobrász, keramikus (1902–1977)
Kőnig Gyula matematikus (1849–1913)
Kőrös Endre (1927–2002) kémikus, az MTA tagja, a város szülötte
Kun Vilmos színész, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja (1926)
Liezen-Mayer Sándor festő (1839–1898)
Lukács Sándor ügyvéd, politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc győri vezéralakja (1823–1854)
Markó Iván balettművész
Meszlényi Terézia, Kossuth Lajosné
Oszter Sándor színművész
Pereszlényi János (1831–1894) református lelkész, újságíró, a Győri Lapok és a Hazánk szerkesztője
Petz Aladár orvos, kórházigazgató, a gyomorvarrógép feltalálója, a Magyar Sebészeti Társaság elnöke (1888–1956)
Rát Mátyás író, evangélikus lelkész, a Magyar Hírmondó című lap alapítója (1749–1810)
Révai Miklós nyelvész, tanár
Richter János világhírű karmester (1843–1916)
Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22., – Budapest, 1956. február 28.) matematikus, az MTA tagja.
Sáry László (*1940. január 1.) zeneszerző, a Budapesti Katona József Színház tagja
Schöpf-Merei Ágost orvos (1804–1858)
GYŐRI NEVEZETESSÉGEK,
amire büszkék lehetünk, és az itt járóknak mindenképpen érdemes megnézni
Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
Cím: 9021 Káptalandomb 26. - térkép
Email: gyekk@axelero.hu
Web: www.egyhazmegyeikincstar.hu
Tel: (96) 312-153 T/F: (96) 525-090
Várkazamata - Kőtár
Cím: 9021 Bécsi kapu tér 5. - térkép
Tel: (96) 310-588
Szent László Herma
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma.
Karmelita templom
A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike.
Zsinagóga
Az ortodoxok győri zsinagógája fontos helyet foglal el Közép-Európa XIX. századi építészetében.
Egyházmegyei könyvtár
A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár az ország egyik legjelentősebb egyházi múzeumi intézménye.
Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium
A mai eklektikus épület 1888-ban épült az egykori jezsuita gimnázium helyére, amit 1627-ben alapítottak
Kálvária
A XVIII. századi barokk kálvária hét stációkápolnából áll.
Püspökvár és Püspöki Palota
A Káptalan-domb évszázadok óta a város központja Itt található az ezeréves győri püspökség székhelye.
Loyolai Szent Ignác bencés templom
A Loyolai Szent Ignác Bencés templom kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll.
Görög katolikus templom
A mai épület helyén már 1703-ban állott a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek.
Karmelita templom
A tér déli oldalán álló bájos és szép templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik.
Püspökerdő
Pinnyéd Győr egyik városrésze, a Rábca bal partján található.
Frigyláda-szobor
Az olaszos hangulatú kis Gutenberg tér fő látványossága a Frigyláda-szobor, Győr legszebb barokk szobra.
Radó-sziget
A Radó-sziget Győr történelmi magjában található, a Rába két ága fogja közre.
Evangélikus Öregtemplom
Az Evangélikus Öregtemplom Győr-Újvárosban, a Rába partján az Evangélikus Konvent épületeinek udvarában található.
Bécsi kapu tér
A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike.
Ott-ház
A műemlék értékű rokokó-copf palota 1778–1782 közt épült.
Német Ispita
A Német Ispita Győr egyik nevezetes műemléke.
Xántus János Állatkert
A Xántus János Állatkert Győrben található (Kiskút-liget). Nevét Xántus János természettudósról kapta.
Széchenyi tér
Győr hagyományos főtere a XIV. század óta piactérként használt központi fekvésű Széchenyi tér, amely helyén valaha a római kori polgárváros volt. Jórészt 17–18. századi épületek keretezik.
Régi városháza
Az 1560-as évektől kezdve itt állt a városháza.
Széchenyi Patikamúzeum
A győri Széchenyi teret uraló Bencés Rendházban 1645-ben alapítottak patikát a jezsuiták, amely az 1700-as évek elejéig működött.
Szent Anna templom
A barokk templom egykor az ispitához tartozott.
Altabak-ház
A város egyik legrégibb lakóépülete, több házból építette össze 1620-ban Altabak János kanonok.
Baross út
A Baross út Győr legjelentősebb sétáló- és üzletutcája, a Belváros észak-déli tengelye.
Nádorvárosi evangélikus templom
A nádorvárosi evangélikus templom Győrött, Nádorváros főutcáján, a Baross úton található evangélikus templom.
Zichy-palota
Győr egyik legbecsesebb műemléke ez a barokk palota.
Kálvária templom és szoborcsoport
A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője volt.
MÚZEUMOK
Xántus János Múzeum
9022 Széchenyi tér 5.
Email: xantus@gymsmuzeum.hu 
Web: xantus.gymsmuzeum.hu
Tel: (96) 310-588, (96) 524-888 Fax: (96) 310-731
Apor Vilmos Emlékkiállítás
9021 Káptalandomb 26.
T/F: (96) 525-090
Zichy-palota Családi Intézete
Cím: 9021 Király u. 17.
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Email: artmuz@t-online.hu
Email: museum.info@t-online.hu
Web: www.artmuz.hu
Web: www.museum.hu
Tel: (96) 322-695 Fax: (96) 311-245
Városi Művészeti Múzeum Borsos Miklós állandó kiállítása
9021 Apor Vilmos püspök tere 2.
Email: museum.info@t-online.hu
Email: artmuz@t-online.hu
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Web: www.museum.hu
Web: www.artmuz.hu
Tel: (96) 316-329
Városi Művészeti Múzeum Esterházy Palota
9021 Király u. 17.
Email: artmuz@t-online.hu
Email: museum.info@t-online.hu
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Web: www.museum.hu
Web: www.artmuz.hu
Tel: (96) 322-695 Fax: (96) 311-245
Városi Művészeti Múzeum Kovács Margit állandó kiállítása
9021 Apáca u. 1.
Email: museum.info@t-online.hu
Email: artmuz@t-online.hu
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Web: www.museum.hu
Web: www.artmuz.hu
Tel: (96) 326-739
Városi Művészeti Múzeum
Napóleon-Ház / Időszaki Kiállítóhely
9021 Király u. 4.
Email: museum.info@t-online.hu
Email: artmuz@t-online.hu
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Web: www.museum.hu
Web: www.artmuz.hu
Tel: (96) 314-552
Városi Művészeti Múzeum Váczy Péter Gyűjteménye
9022 Nefelejcs köz 3.
Email: artmuz@t-online.hu
Email: museum.info@t-online.hu
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Web: www.museum.hu
Web: www.artmuz.hu
T/F: (96) 318-141
Városi Művészeti Múzeum
Zsinagóga - Vasilescu Gyűjtemény
9025 Kossuth Lajos u. 5.
Email: museum.info@t-online.hu
Email: artmuz@t-online.hu
Email: kozmuzeum@t-online.hu
Web: www.museum.hu
Web: www.artmuz.hu
Tel: (20) 425-2660
Cserépkályha-történeti Kiállítás és Élő Műhely
9022 Kiss János u. 9.
Email: xantusinfo@gymsmuzeum.hu
Web: www.kalyhamuzeum.hu
Tel: (96) 310-731, (20) 967-6567
Patkó Imre Gyűjtemény
9022 Széchenyi tér 4.
Email: xantus@gymsmuzeum.hu
Web: www.gymsmuzeum.hu
Tel: (96) 310-588
|
