Az egyik vezető fűtéstechnikai márka road show keretében látogatott Győrbe. A bemutató  helye a bezárt Baumax parkolója, ahol ügyes és igényes kezek egy kis oázist varázsoltak. A bemutatón a megye szakemberei, vállalkozói, kisiparosai kaptak lehetőséget az legújabb hőenergetikai – gazdaságossági és piaci trendek-  irányzatok, jogszabályváltozások megismerésére. Emellett természetesen a legújabb berendezések széles skálája is megtekinthető volt, a kondenzációs „falikazántól” a gázmotoros mini házi erőműig.  A Szakma , és a lakosság számára egyaránt fontos  kérdésekről beszéltünk Seidl  Gábor igazgatóval. Szemlélet változásról hallottunk, a realitások talaján.

Hh: Mi az Önök road showjának a fő üzenete?

S.G: A hatásfok, gazdaságosság! Bővebben,  az európai környezetvédelmi elvek, és hatékony gazdaság fejlesztését kikényszerítő   szabályok  bevezetésének türelmi ideje szeptemberben lejár.  Ez néhány fontos változást jelent, amit viszont minél szélesebb körben ismertetni kell, ami nekünk, mint piacvezető márkának is feladatunk.  A szabályozást a 813/2013 és a 814/2013 EU rendeletek tartalmazzák. A hazai alkalmazásban ezek a rendelkezések 2 főkérdést döntöttek el. A gyártók Magyarországon már csak  olyan gázkazánokat  hozhatnak be, amelyek az éves átlagos hatásfoka  jobb mint 86% . Itt azonban az éves átlagos hatásfok fogalma és a teljes hatásfok fogalmát is meg kell tanulnunk.

A modern kazánok is, és minden más hőenergetikai berendezés (így a belsőégésű motorok is) hatásfoka a terhelés függvényében változik. A maximális terhelés közelében romlik, míg alacsonyabb teljesítményen a hatásfok javul. A kazánok is télen, nagy hidegben működnek teljes terhelésen, míg ősszel-tavasszal, illetve meleg víz előállításkor un. részterheléssel üzemelnek, de a hatásfok is változik. A szigorítás abban van, hogy a teljes évi igénybevételt figyelembe véve  a kazánjaink hatásfokának éves átlagban kell azt a szintet tudni, mint eddig  a maximális hatásfoknak. És ehhez még a segédüzemi energiafelhasználás (értsd: beépített keringető szivattyúk, vezérlő elemek, elektronika stb) fajlagos energia felhasználásának is csökkennie kell. Tehát összességében elmondhatjuk, hogy a Vaillant márkánál elvégzett folyamatos, nagyon jelentős technológiai és technikai innováció biztosítja a teljes megfelelést az új kihívásoknak. Ez valójában a lakások – házak, irodák és kisebb üzemek kényelmes és sokkal gazdaságosabb fűtését biztosítja!

Hh.: De az üzletekben ma kapható un. „kondenzációs kazánok” hatásfoka 105%, ami több mint a 86%. a vásárló számára ez nem fejlődés, hanem épp ellenkezőleg?

S.G.: Igen, ez a második fontos információ, ami nagyon fontos változás!  A hagyományos energetikai hatásfok számításnál eddig nem volt kötelező a teljes hatásfokot kiszámítani, hanem a bevitt hőmennyiségben az égéstermék fajhőjét nem kellett számolni, azaz pl. a földgáz égésekor keletkező vízgőz energia tartalmát nem számolták be a veszteségbe.  Amikor a kondenzációs technológia kifejlődött, ezt a tetemes energia mennyiséget a vízgőz lecsapatásával a kazán már hasznosítja, miközben az ellenáramú un. duplacsöves kéményben a kiáramló, még mindig kb 50-60C°-os széndioxid, nitrogén, oxigén hőjét a kéményfalon átadhatja a beszívott, hidegebb levegőnek, így az égéskor az már nem von el energiát.

Így a hagyományos hatásfok számítás szerint 105%-os hatásfok is kijön. Az új előírás már az égéstermék vízgőz és füstgáz hőtartalmát is számolja, így a hatásfok valóságos eredményt jelez. Ez nem játék a számokkal! Amíg a technológia nem létezett, addig a füstgáz és vízgőz együttes hőmennyiségével nem lehetett számolni. Most meg már kötelező. Az átmeneti időszakban így lehetett írni a105%-t, ami ma már nem korrekt!

A berendezések energiahatékonyságára és fenntartható fejlődést támogató tulajdonságairól az egységes európai „Ökocímke” tájékoztatja az embereket szeptembertől.

Hh.: A mai világban az EU szabályok, vagy az abból következő újabb, drágább megoldások nem feltétlenül népszerűek. Mi a tapasztalatuk?

S.G.: A vevők a saját célokat kitűzik, de mi azért vagyunk, hogy ehhez ismereteket, tudást, ok-okozati összefüggéseket bemutassuk. A vásárlók döntése alapvetően érzelmi, de a mi szakmánkban nagyon sok kérdést kell a vevőnek eldönteni, amihez kötelező a korrekt, érthető tájékoztatás. A fejlődés – amennyiben az kényelmesebb, jobb életet biztosít– megállíthatatlan. Ez az emberek alapvető igénye.

Érdekes, hogy a legújabb technológiát igénylők jelentős része hagyományos értelemben nem „gazdag”. De, rájuk illik az a mondás, „nem engedhetem meg magamnak, hogy pocsékoljak….”

Az előbb elmondottak alapján Európa népeinek a közös érdeke a környezet védelme, az energiával való takarékosság, és ez a magyar embereknek is alapvető érdeke. A szabályok érvényességét, időszerűségét az is alátámasztja, hogy a kérdések felvetése még 2005-ben kezdődött, és a döntés 8 év múlva született meg, míg a bevezetések türelmi ideje újabb 2 évet jelentett. Ez nagyfokú átgondoltságot, és közös felismert érdeket jelent.

 Az más kérdés , hogy az elmúlt 2 évben talán nem ez volt a legfontosabb kérdés az emberek számára.

Az építőipar megmozdulása, az igények változása jól érzékelhető. Az ingatlanok korszerűsítése is egy generációváltáshoz kapcsolódó igény. Épp ezért a héten az ország több pontján, Győrtől - Debrecenig, Pécstől-Budapestig jutunk el, hogy az érdeklődőket, szakmai partnereket egyaránt ösztönözzünk az újdonságokban a lehetőségek megtalálására, nem pedig a kényszerek keresésére.

Hh.: Szakmailag mi várható a következő időszakban az energetikában? Itt a fosszilis energiahordozóktól való függés és a már megélt olaj, szén, gáz, most éppen a fatüzelés virágkora és az ehhez kapcsolódó  kazáncserék kiadásaira is gondolhatunk!

S.G.: Igen, a kérdés jogos, ha nem tudnánk, hogy a gázhoz kötődő kitermelési, feldolgozási, szállítási, tárolási és felhasználási technológiák (magyarul a gázkutaktól, a csővezetékeken át, a gázóráig) lényegében teljesen behálózzák a lakott világot. Itt is létre fog jönni a többirányú elosztás és kereskedelem, mint pl.a villamos hálózatoknál a napelemektől az oda vissza mérő órákon keresztül történő „eladás”.
Hogy a biogázból, vagy más technológiával előállított metánt mikor éri meg „gyártani” és eladni, az piaci és jogi kérdés, de a technológiai lehetőségek a küszöbön vannak.

A gázra alapozott fűtés, meleg víz előállítás vagy éppen klimatizálás milyen arányban terjed el, az minőség és gazdaságosság kérdése.
A mai állás szerint a földgázkészletek 30-40 évre elegendőek, pontosan úgy mint 25 éve. Ugyanakkor a metán előállítására is egyre több technológia létezik a biogáz mellett (gondoljunk itt a palagáz kitermelésre, vagy épp a mélységi „szénbányászat” térnyerésére, ahol fúrási technológiára és elgázosításra alapozva metán formájában „termelik ki” a szenet. szerk.).

A világ egyik leginnovatívabb iparágáról beszélünk, ahol óriási tőke és szakmai kapacitás érdekelt hatékonysági versenyben, és a környezet védelmében.

 A gáz az energia a legjobban bevált, szabályozható, tiszta formája.
Az egyéb megújuló tüzelőanyag, mint a fa, sok gondot felvet. Ebből az egyik a látványos és elborzasztó un. „Szálló por koncentráció megemelkedése”, ami nagyon sok légúti megbetegedés forrása.

A tüzelés hatásfoka is nagyon eltérő, a fa nedvessége, a huzatszabályozás és még sok ok miatt. Mint mondottam a vásárló dönt, de ehhez teljeskörű tájékozottság és a vevő választott értékrendje, fontossági sorrendje a legfőbb tényező.

Hh.: Nagy a vita az építők, felújítók között, hogy inkább ablakot cseréljenek vagy kazánt. Erről mi a véleménye?

S.G.: Nem lenne tisztességes, ha csak azért a kazáncserét tenném előre, mert ebben élünk, ez a hivatásunk. Nem vagyunk elvakultak. Az tény, hogy itt is verseny van az építőanyag gyártók, építők és az épületgépészeti, épületenergetikai cégek között. Itt viszont egyértelműen mellettünk szól a felhalmozódó innováció előnye. A megrendelőnek fel kell állítani egy sorrendet. Mi az amit mindenképpen el akar érni. Ha a CÉL az ablakcsere, akkor ezzel nem lehet versenyezni, de ha a CÉL AZ OLCSÓBB ÉS MÉGIS KONFORTOS HŐÉRZET, akkor az előny, a modern, adaptív intelligenciával rendelkező kondenzációs kazáné.

Ugyanis a modern termékeink nem csak az égés-hőhasznosítás terén a legjobbak, hanem a felhasználó valódi hőigényét biztosítják, számolva a ház hőtechnikai  jellemzőivel. Azaz akkor, úgy és annyit fűt, amikor és amennyire szükséges, tudva, hogy az adott külső hőmérséklethez milyen intenzitású hőveszteség pótlás kell.

A felhasználó mondja meg, hogy mennyi időt tartózkodnak otthon, és akkor mi a kívánt hőmérséklet. Itt már döntő előnye van a felfűtési és leállási hőveszteségekkel is takarékoskodó intelligens kazánoknak. Azaz  a hő komfort biztosítása ekkor a 25-30%-al hatékonyabb, intelligens kazánnal olcsóbban biztosítható.

 Ha viszont hőszigetelünk, vagy a 20%-os nyílászáró hőveszteséget mérsékeljük 10%-ra, akkor egy családi háznál 1 millió Ft-ért csak 10%, energia számla csökkenést kaptunk, változó hőérzettel. Azaz a kérdés ismét, mire adjuk ki a pénzt először, és azzal mennyit nyerünk. Lesz e elég megtakarítás a második lépéshez.

Új építésnél ez természetesen másként felmerülő kérdés.  Ott az „éppen megfelel az előírásnak” háztól, a passzív, gyakorlatilag minimális energia számlát vagy 0-t „termelő” házig terjed a választék, ami a beruházási-építési költséget állítja szemben pl. a ház 15 éves fenntartási költségével. Ez szintén a vevő választása.

A vevő jövőképe és ebben a tervei döntő jelentőséggel bírnak. A „mindig a legolcsóbbat vesszük” típusú vevők egy kezdeti árelőnyért cserében jövőbeli előnyeiket adják el. Az ő igényük is érthető, de a mi feladatunk az, hogy a mérlegelési lehetőséget feltétlenül felajánljuk.

Akkor vagyunk nyugodtak, ha a vásárlóink az igényeikhez és hosszútávú érdekeikhez legjobban igazodó megoldást választják.

(szerk.)